Ma, belefutottam, egy polémiába, a (H)őstörténet kapcsán...

https://laszlovszkyandras.blog.hu/2019/07/28/mi_igaz_a_sumer_rokonsagbol#comments

Miattam, mindenki, olyan (H)ősökkel büszkélkedik, amit az arcán a bőr megenged!

Inkább, azon gondolkodhatnánk, mit tegyünk, hogy majdan, egyszer, ránk úgy emlékezzenek, mint erkölcsileg magas szinten álló emberekre!

Ha, csak a hősiesség miatt nyomjuk a sumer-szíta-hun (H)ősöket, gondoljunk arra, hogy az finnugor rokonsággal se kell szégyenkeznünk!

A múlt században, a finnek, ha valaki,",emberségből példát, vitézségből formát'' adtak, a világnak, és vannak saját hőseink, nem is értem, miért kell elfeledni őket, lejegyzett, elismert valós bátorságuk, miért hátrébbvaló, mint a mítoszok hősiessége?!?

A sumer-szkíta-hun birodalmakat, elmosta a történelem..

Mi, itt vagyunk, "megfogyva bár, de törve nem"...