Ezt a földet választottam, vagy, ez a föld választott engem, nem tudhatom....

Itt élünk, mindahányan, ezt a földet kell megváltanunk!

Apró, kicsi lépésenként, nem mindig másra mutogatva, ésszel, jó szándékkal.

Apró, kicsi lépésenként, bátran, meggyőződésünk szerint.

Apró, kicsi tettekkel, ...beledobva a hulladékot, a szemetesbe....

Apró, kicsi emberek vagyunk. Mégis, tudtunk piramisokat építeni, megapoliszokat ..., távoli bolygókat akarunk elérni; készítünk, műszívet, hidrogénbombát.

Úgy hiszem, képesek vagyunk megváltani a Földet is!

Közösen.

Érdekel, mi lesz a jövő, önzésből is, persze!

Szeretném, megélni, szeretném, hogy a gyermekem, boldog lehessen!

1975-ben születtem, azt hiszem, a generációm, hatalmas változások tanúja, részben alakítója is  a világunknak.... Olvasgatom, a netet, sokféle világmegváltó ostoroz minket, hogy nem jól élünk, sokat fogyasztunk, nem őrizzük a környezetet. Még, nem olvastam, olyant, hogy mi lenne a megoldás, rendszerint, csak demagógiák mentén nyilatkozó, a valós világot, -véleményem szerint- távolról szemlélő , de természetesen tévedhetetlen aktivisták, próbálnak rámutatni a gondok kicsiny szeletére. (bocs, a körmondatért!)

Akinek, megvan a lapostévé, meg az Ájfon, hitelesen, nem mondhatja másnak, hogy ne vegyen, mert pazarolja a föld erőforrásait... Ne akarjon, jobb-kényelmesebb életet, mert ökológiai-lábnyom-növekedést okoz...

Pedig, az élet, bonyolult, ami nekem, jó, másnak, közömbös, esetleg, rossz..., és, esetleg, én se akarnám, hogy más mondja meg, mit szeretnék....

Önmagunkat kell megváltani, először, tükörbe nézni, átértékelni, mindent.

Azt gondolom, legnagyobb hibánk, hogy összekeverjük a gyarapodást, a fejlődéssel!

Jó példa vagyok, száz kiló fölött, nem túl magas ember... mondhatni, kövér! És, nem túlfejlett.

Már, küzdök vele, apró, kicsi lépésenként....

Beledobom a hulladékot, a megfelelő tárolóba...

Igyekszem, alapanyagokból főzni... (pedig, szeretem a kész kaját is)

Mára, ennyi!